Rántott hús sütés

48 éves koromra kezdem érezni, hogyan kell rántott hús szeletet sütni. Sokszor csináltam, de mindig rosszul és az utóbbi időben elkezdtem tudatosan figyelni pár apróságra. Én azt a tipikus hibát követtem el, hogy túlhevítettem az olajat, aztán úgy küldtem bele az anyagot. Ilyenkor általában megég, egyenetlenül sül ki, a közepe meg rózsaszín.

Egyenletesen meleg hőmérsékletet kell tudni biztosítani a serpenyőben, nem túl kevés, nem túl sok, pont jó. Én nem tudományoskodom ezzel, hőmérőzöm az olajat, bújom a szakirodalmat stb. A hétköznapi család etetésben teljesen felesleges, én inkább csak iteratívan egyszerűen kitapasztaltam, ahogy főztem a családra, hogy érdemes. (Azt az időt fordítom erre, és az nekem pontosan elég is.)

Az olajat először felhevítem maxra 9-es fokozaton, kitapasztalt idő után (ez sütőnként eltér, érzésre csinálom, mint a nőknél) leviszem kb. a felére, aztán ott visszatemperálom és utána rakom bele az anyagot:

Szépen, ügyesen serceg. A hússal is sokkal jobban bánok már, mint amikor kezdtem, ügyetlen voltam, meg tojás-prézli bevonatot is ügyetlenül helyeztem fel. Ez is olyan, mint minden más az életben: ha az ember főz a családra, akkor értelemszerűen fejlődik a technika.

Ettől függetlenül nem állítom, hogy sztárséf lennék, egyszerűen csak empirikus úton, apró iteratív lépésekkel eljutottam egy egész jó eredményre.

A másik dolog, amit kezdő otthonfőzőknél látok: a sózás-borsozás nem sikerül és mindenki keveset használ. Itt most nem érdemes elmondani, hogy kevesebb fűszer egészségesebb stb., amiről beszélek most az inkább az, hogy egy picivel több fűszert érdemes használni, mert attól jobb az íze. Igazából akinek ízlik az a koszt, amit a jó éttermekben kap, az tudja, hogy miről beszélek. Jó étteremben gazdag, karakteres ízeket tapasztalunk és ennek a lényege a jó só-bors arány.

Ez is nagyon egyszerű: ezekkel a tekerős sószórókkal meg öntögetős baromságokkal teljesen felesleges erőlködni. Ki kell rakni ugyanis egy kisebb tálba a sót, borsot, 5 ujjal felcsippenteni és úgy szórni. Az lesz ugyanis ez az egészséges, jó ízhatást okozó mennyiség. (Erről láttam egy nagyon jó tiktok videót.)

Végül pedig:

A fenti képen levő coleslawon nem látszik, de ott pont eltaláltam az ízhatást: jó mennyiségű majom méz, só és bors került bele, igazán élvezetes volt a fogyasztása. A húst még ki is klopfoltam (nincs klopfolóm, befóliáztam egy sodrófát és azzal ütögettem ki).

Újra jelzem, hogy amikor a családnak főzök, akkor iterálok, egyébként nem foglalkozom a kérdéssel különösebben. Nem is érdemes.

Egy görögsaláta-féleséggel zárnék, amit ma csináltam a vacsora mellé, mert pont volt itthon pár paradicsom és feta:

Egy ilyen tálat lazán beadok.